Görögország totyogóval – három hét, három hátizsák, egy totyogó és egy görög lagzi

Copia de KB szabadteriKét és fél éves volt KicsiLány, amikor egyik legjobb barátnőm esküvőjére voltunk hivatalosak Görögországba. Görög menyasszony, spanyol vőlegény, az esküvőt pedig a Peloponnészoszi-félszigeten, délen tartották a lány szülővárosában.

Ha már megyünk, akkor persze már maradunk is és utazgatunk egy kicsit az országban, ez volt a terv. Végül a “kicsit utazgatunk”-ból lett egy háromhetes körút, ami abból is adódott, hogy legolcsóbban Theszalonnikibe tudtunk repülni, az lagzi helyszínétől 500 km-re északra. Ha már oda érkeztünk, akkor ott is eltöltöttünk két-három napot, majd lefelé utunkban meglátogattuk Athént, és utána érkeztünk délre a lakodalom előtt néhány nappal, hogy  segítsünk a menyasszonynak és családjának a világ minden tájáról érkező vendégek fogadásában (mint jó görög család, náluk sokAmeriká10919037_10152487586947364_4080019393111376363_nban élő rokon van, mint a filmben) és előkészületekben. Hétvégén egy bámulatos igazi nagy-nagy görög lagzin vettünk részt, ahol osztrák, német, amerikai, spanyol, norvég és görög vendégek keveredtek egy csodaszép tengerparti esküvőn, de mégis megmaradt az igazi helyi, görög hangulat. Maga az esküvő is megér egy külön történetet, így ezt későbbre hagyom.

KicsiLány nagyon élvezte, a táncparkett közepén táncolt, és imádta, hogy buli, tánci van. Örök emlék marad ez az esküvő az egész családnak, hiszen belülről átélni, a családdal készülődni és átélni egy igazi ortodox szertartást, majd az azt követő tengerparti bulit, igazi “utazók álma” élmény.

Így állt össze a többállomásos három hetes körút. Két megoldandó problémával, vagy nevezzük kihívásnak, néztünk szembe az út előtt:

 

  1. KicsiLány az indulás előtti héten kijelentette, hogy ő már nagylány és szép bugyit akar, nem pelust, azaz innentől ő nem vacakol a pelenkával… Már éreztük, hogy készen áll rá, és dilemmáztunk, hogy várjunk még három hetet, míg hazaérünk, vagy kockáztassuk meg a repülőutat, az átszállásokat és egyebeket pelus nélkül? A köztes megoldást, hogy hol van pelus, hol nincs és néha még ráadjuk elvettük, hogy ne zavarjuk vele össze… végül, mivel szeretjük a kihivásokat, belevágtunk hármasban. Egy héttel az indulás előtt hagytuk el a pelust, és belevágtunk a kalandba egy a pelenkáról éppen leszokó totyogóval. Persze voltak vicces, szaladó helyzetek, rohanó szülők, megöntöztünk sok-sok fát útközben, akár Athén belvárosában is… De összeségében, amellett, hogy több ruhát kellett csomagolni, nem volt gond.Diseño sin título (7)
  2. A második kihívás a csomagolás volt. Mivel ez ilyen többállomásos körútra sikerült, ahol tömegközlekedéssel utaztunk a helyszínek között, egyértelmű volt, hogy nagy bőröndöt nem lehet vinni, ki fogja azt cipelni? Három kézipoggyászba kellett beférni. Három hétre, egy totyogóval, akin sűrűn kell ruhát cserélni és még esküvőre is megyünk. Az első lemondás itt történt, gyönyörűseges, a lakodalomra szánt szép ruhám otthon kellett maradjon, mert sok helyet foglalt. Átgondoltuk mindketten párommal a ruhát és kicsi helyet foglaljon és ne gyűrődjön alapon újraterveztük az outfitet 🙂 Csak praktikusan, ez a jelszavunk 🙂 KicsiLány ruháján nem lehetett változtatni, koszorúslány volt 🙂 Szerencsénkre nyár volt, június, tehát egy-egy polárpulcsit leszámítva vastag ruhára nem volt nagyon szükség, csak egymással kombinálható hosszú-rövidnagrág kombó, pólók, egy-egy mellény mindenkinek és kész is volt a ruhatár kb. 5 napra, plusz a lagzira szánt szép ruha és a strandra szánt felszerelés.  Mivel mosni tudtunk a barátnőmeknel az út felénél, így ez elég volt.Diseño sin título (8)

 

Végül, bár én is nehezen hittem, sikerült 3 kézipoggyászba belepakolni a családi nyaralás összes kellékét. Plusz a túlélőtáska, ahol külön zacskókban ott volt több garnitúra váltóruha, étel, vízhatlan zacskóban és játékok egy másik külön kistáskában. Ezeket mindig átnéztük esténkén, újratöltöttük a vizes és ételeszacskót, és irány a kaland!

Ez még a Thesszaloniki- Athén éjszakai vonatjáraton is nagyon bevált, nem volt hálókocsi, így KicsiLány három ülésen aludt keresztben, feje alatt az utazópárnájával, alatta az én vékony kendőm, ami nelkül nem indulok útnak. Átaludta a hat órás utat… Jól jött a repülőn is, ahol három órán keresztül kellett egy örökmozgó kétésfélévest szórakoztatni, mert aludni nem szeretett volna. Rajzolás, bábozás, mesekitalálás a játékos zacskóból elővarázsolt kicsi de egyszeru eszközökkel, aztán tízórai, majd egy kis rágcsa az ételes zacskóból és a fel- és leszállás  szórakoztató procedúrája és el is röppent a három óra.

Ha tetszett ez a cikk, és szeretnél hasonló “utazik-a-család” témájú bejegyzéseket olvasni, iratkozz fel listánkra! 

Itt megteheted!

Diseño sin título (4)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.